Van aki forrón szereti

Én ugyan nem vagyok abszolút kezdő (2009 jan. 26 -), de problémám nekem is van: Nagyon szép, kellemes ízeket érzek, de érdekes módon akkor, amikor már forrósodik a pipám. Igaz, hogy ez árt egy briar pipának ? Miért ? Én nem vettem észre.

Ezt írtam a Magyar Pipatórium fórum egy topicjába, amire inkább humoros, mint aggasztó válaszokat kaptam. A pipázással kapcsolatban idők folyamán számos megalapozott és kevésbé alátámasztott "szabályrendszer" született (némely pontjára még visszatérek) ezek egyike a "ne forrósodjon fel a pipánk" tétel.

Tulajdonképpen egy üzemelő fa-kazánt tartok a markomban, annyira azért nem forró, hogy elejtsem, de több, mint langymeleg. Ekkor jönnek az igazán kellemes aromák anélkül, hogy a füst is forró lenne és folytonos az égés. Viszonylag folytonos. Immár négy hónap elteltével sem szívtam még tömetet soha, melyet ne kellett volna némi hamuréteg lekotrása után újragyújtani.

Ha azonban csak "középmeleg" a pipa, túl azon, hogy éppen csak füstölög (ami önmagában nem baj, hisz nem feltétlen kell gőzmozdonyt szimulálnunk), a dohány nem nyújtja teljes szépségében, amire képes. Igaz akkor sem, ha a mohón pöfékelünk. A szívás erősségét és gyakoriságát szerintem érdemes úgy "beállítani", hogy a lehető legkellemesebb ízű legyen a füst.

Forró pipa, langyos füst,
A nikotin ami üt,
Hideg ital kell ide,
Hozzad babám izibe !
(Saját kútfőből ... :-)) )

Isten is egymásnak teremtette ...

Captain Black ... egy kiváló dohány, ezt "kóstolgatom" mostanság. Szokásom szerint illene erről is a korábbiak részletező stílusában írni, de most csak egy momentum:

Tegnap - mint országszerte - Vácon is izzott a levegő. El lehet képzelni, mit jelentett ebben a hőségben kerítés faelemek felújító újrafestése. Persze tudatosan lett a csütörtöki és pénteki nap kiválasztva a gyors száradás érdekében. Az embernek bloggolás helyett nagyobb kedve van az esti órákban sört szopogatni ... Na és természetesen pipázni.

Nem túl régen jelent meg minálunk a Gösser Bock nevű, olcsónak épp nem mondható barnasör. Számomra mindenesetre újdonság és nem tudtam ellenállni a csábításnak, lepergettem érte a 270 forintot. Lényegében a Dreher Bak "édestestvéréről" van szó, bár a két termék mutat árnyalatnyi, de azért felfedezhető különbséget.

Captain Black és Gösser Bock találkozása: maga a tökéletes ízharmónia ! A füst ízében korábban is felfedeztem mézédes, karamellás ízjegyeket. Persze nem harsogóan, de azért optimális erejű pöfékeléskor felfedezhetőek. A sör pedig mint egy magas minőségű barnától el is várható, karakteresen adta a pörkölt maláta és karamell ízeket. Édes, de csak annyira, amint ez elvárható. Csak annyira, mint a Captain Black füstje.

Gut, besser, Gösser, Bock+Captain Black !
:-)

Rajtunk (is) áll, hogyan

Minden napunk egyszer véget ér,
Minden tömet egyszer véget ég.

Ez nem idézet, saját kútfőből van. Végig ég, mondhatná bárki, de itt a tömet életének utolsó 5 percére utalok.

Még egy nem luxuspipából szívott középkategóriás dohány is égésének bizonyos szakaszában ad oly ízélményt, mely nyomán mi pipások azt mondjuk, na ezért is érdemes pipázni. Meg persze sok minden másért is, de én, aki próbáltam már cigit, szivart egyaránt, állítom a pipafüst zamatához hasonlítható ízélményt egyik sem adott. Ez a "bizonyos szakasz" hozzávetőlegesen a pipázás időbeni második harmadától tart egészen addig, amíg nem érezzük, hogy szegény tömet már nagyon a végét járja.

Míg azonban ciginél, szivarnál a dohányzás teljes fázisában kiegyenlített jellegű füstre számíthat a dohányos, ezzel szemben a pipázás végének mondjuk 5 (de ez nem definiálható egész pontosan) percében vizsgázik a pipa, a dohány és maga a pipázó egyén.
Utóbbi - adott esetben jómagam - vagy megtanult pipázni, vagy nem. Én azt hiszem "elkaptam a fonalat", szép egyenletes pöfékeléssel már egy és egynegyed óráig is elpipázgatok, bár utángyújtás nélkül eddig nem sikerül (ez nem biztos, hogy önmagában baj lenne).

Májusban Tonyo71 Pipástárstól kapott, már méltatott keveréket szívtam, épp ma este fog elhamvadni az utolsó pár csipetnyi. A pipa pedig a változatosság kedvéért Stefan jóvoltából a birtokomba került Szabó pipa. Ha ügyelek az optimális égés fenntartására, nem csupán egyéni időrekordjaimat javítgatom, de igen szép ízeket is élvezek !

Nos ami különösen örvendetes, hogy az alig több, mint két hétig "dolgoztatott" eme Szabó pipám olyannyira érettnek, bejáratottnak mondható, hogy a dohányzás utolsó szakaszában sem tapasztalhatók mellékízek, mindössze nehezebben csiholható füst a kazánból, ahogy gyűlik a hamu. Karakteresebb, erősebb a füst, de cseppet sem terhelt nem kívánt ízekkel. Én amúgy tartom magam ahhoz, ami a pipa érdekében szabálynak tekinthető, hogy a tömetet végig kell szívni. Amíg csak egy halovány füstfoszlány mutatkozik is.

A pipa, a dohány és jómagam jelesre vizsgáztunk. :-)

Négy mondás

A pipa bölcsességet húz ki a filozófus ajkai közül és befogja a száját a bolondnak.

A cigarettázó ember rohan, a szivaros sétálgat, a pipás ember viszont ül és gondolkodik.

A magyar ember beteg, ha már a pipafüst sem ízlik.

Dohányozni emberi dolog, pipázni* isteni.

(* Más változat szerint szivarozni … HIT kérdése.)

Szobai csendélet

Arról a latakiás keverékről még majd szót ejtek. Egyelőre várja sorsa beteljesedését ... :-)

A zöld Raszmi elfogyott. :-(

Mostanában Tonyo71 Fórum- és Pipástárs mesteri keverékét tüzelem el Stefántól kapott Szabó pipában (a képen). Élmény !

Egyszer egy az egy

Tartom magam ahhoz, hogy napi egy tömetet szívok. Akkor is ha ünnep van, akkor is, ha nincs. Akkor is, ha bánat ér, akkor is, ha öröm. De ahhoz az egyhez ragaszkodom.

Három szempont vezérel ebben:
- Egészségügyi. Szent meggyőződésem, hogy valamennyi dohányzási nem közül a pipázás a legkevésbé ártalmas, ebből azonban nem következik, hogy kifejezetten egészséges lenne. De még ha lenne is, a mértéktartás mindenben követendő aranyszabály.
- Pénzügyi. Ehhez azt hiszem felesleges további megállapítás.
- Lélektani. Ezt viszont ki kell fejtenem. Nos minden kellemes, örömteli tevékenységünk értékét növeli, ha maximum napi egy alkalommal kerül rá sor. A pipázás ráadásul tipikusan "pihenős", meditálós, vagy jó társaságban jóleső tevékenység. Egy napnak csak egy "fénypontja" lehet (bár ez a "pont" eltarthat egy óráig is, netán tovább ...). Nálam a kazánfűtés este fél kilenc - kilenc közt indul, a pipázás zárja a napot, a tisztogatás után már a nyugovóra térésem következik. A megszokás nagy úr.

Mellesleg jegyzem meg, mivel füstölgés közben és után már áramtalan a számítógépem, minden itt leírt történés (pl. dohányelemzés) ténylegesen az előző napra datálódik.

Nem is annyira örvendetes ... ?

Május 3 -i bejegyzésem kommentjeiben figyelmeztetnek arra Kedves Olvasók, hogy nem egészen az az ábra vízipipa témában, mint én - aki soha életében nem vízipipázott - feltételeztem. Kalmart Pipástárs ezt ki is fejtette, tessék elolvasni, valószínűleg igaza van.

Bocsika, ebben tévedtem. Bár ha arra az ugyancsak dunaparti látványra gondolok, amint fiatalok meghúzzák a fél literes vodkás üveget és annyi az eldobált cigarettacsikk, mint égen a csillag ... Minden relatív.

Egy nagy szivaros bölcsességei

Winston Churchill -t természetesen nem azért tiszteljük, mert a 20. sz. világtörténelmének kiemelkedő szivarosa volt ... :-) De ha már ez egy dohányos blog, gondolom ez a megfogalmazás nem számít tiszteletlenségnek. Híressé vált mondásai közül íme a hat kedvencem:

Az optimista minden vészhelyzetben lehetőséget lát - a pesszimista veszélyt lát minden lehetőségben.

Az ember időnként belebotlik az igazságba, de legtöbbször feltápászkodik és továbbmegy.

A siker az, amikor egyik hibát a másik után követjük el, töretlen lelkesedéssel.

Vannak ellenségeid? Jó. Ez azt jelenti, hogy valamikor, valamit felépítettél már az életedben.

Építeni valamit esetleg évek fáradtságos munkájába kerül. Elpusztítani egyetlen ostoba pillanat is képes.

Az államférfi a következő nemzedékre gondol, a politikus csak a következő választásokra.

Ezen az utolsón azt hiszem, nekünk magyaroknak is érdemes el-elgondolkodni, mostanában különösen. És akkor még nagyon finom voltam.

Mit rejt az üveg ? :-)

Na mit ? Mi mást, mint dohányt ... Ápr. 23 -i bejegyzésemben fotón mutatott Dr Perl 0500 pipa és a tartó mellé Tonyó71 Fórum- és Pipástárs "ellátmányt" is ajándékozott. Captain Black -hoz sem túl könnyű jutni hazánkban, az üveg tartalmához pedig - kereskedelmi forgalomban - egyáltalán nem lehet. Az ugyanis a nagylelkű ajándékozó által egyedileg összeállított keverék, nekem pedig igazi kuriózum.

Idézem a kísérő levél idevágó részét, ha már a Pipástárs nem írta, hogy titkos a recept:

"Az üvegben vegyes dohány van amit én magam kevertem ,mindig szoktam 4-5 csomag dohány össze keverni és igazából ezt szoktam szívni a mindennapokban illetve napközben mikor jövök megyek. A Captain pedig egy nagyon finom keverék (legalábbis nekem) igaz az Amerikai elfogyott de az Európai változat sem rossz.

Az üveges dohány összetétele:

90g Borkum champ

15g Zöld raszmi

5g Peterson irs oak

10g kék asthon

5g Mac baren navy flak

12g black luxori

Hát így áll össze,a keveréket egy hónapig lezárom összeérni és utána jöhet a tűz.Jó tanács az üveges keveréket tömés elött egy kicsit szellőztesd ill szikkaszd meg."

Kipróbáltatott és jól eltaláltnak találtatott. Kiegyenlített keverék, viszonylag könnyed. Igen jól ég, talán kissé hevesen is. (Legalábbis ha az átlagosnál mohóbban pöfékelek.) "Lassú üzemmódra" optimalizált, különben forrósodik a pipa. Nekem sikerült jól befűteni vele. :-) A tömet elhamvasztásához így is kell egy óra, tehát ez sem a sietősek keveréke. A füst íze bennem egykori szivaros korszakom idézte. Igen sokféle ital passzolna hozzá.
Egy fontos észrevételem: Az első olyan dohány(keverék) melyet nem kellett utángyújtanom. Az egyenletes égés nem igényelte az egyre vastagodó hamuréteg egy idő utáni eltávolítását, amit más fajtáknál a szurkáló kanalával néha megejtek.

Nincsenenk adataim arról, mennyire elterjedt egyéni, személyre szabott dohánykeverék összeállítás, de feltételezem nem Tonyó71 Pipástárs az egyetlen aki próbálkozott ilyesmivel. Bár úgy tudom, a forgalmazott pipadohányok túlnyomóan nem egyetlen komponensből állnak, tehát szigorúan véve általában - a borok világából vett szakszóval élve - cuvée amit szívunk.

Örvendetes jelenség

(A fotó a www.vizipipa.eu/pipatali weblapon jelent meg.)

Amikor először megpillantottam a váci Duna-parton vízipipázó fiatalokat, azt gondoltam valami ritka egyedi jelenség tanúja vagyok. Majd láttam arrafelé tinikkel ismét, a weben pedig megbizonyosodhattam róla, hogy az ifjak körében hódít a vízipipa.

Miért örvendetes ? Mert a cigarettával szemben jelent alternatívát, már ha jelent. Nem merném letenni a nagy esküt, hogy a vízipipázó tinik soha semmilyen körülmények közepette nem gyújtanak cigire. Ugyanakkor abban biztos vagyok, hogy a vízipipa a létező legkevésbé káros, mondhatni leginkább egészséges dohányzási nem. A cigaretta silány valami és amellett erősen egészségromboló. Én mindörökre kitöröltem az életemből, ráadásul a legcsekélyebb megerőltetés nélkül. :-)

Hallom az ellenvetéseket. Részben jogosakat is. Na ez se a szegény ifjak műfaja. Valóban nem. De kérdem én: Mi minden baromságra dobnak ki fiatalok és idősek jelentős pénzeket ? Na és a cigit talán ingyen osztják ? Az viszont ténykérdés, hogy szegénynek lenni bármely életkorban végzetes ma Magyarországon és bárhol a világon.

Magam munkanélküli vagyok. Nem vehetek vízipipát és sok minden mást sem. Lehet viszont nyerni ! Bizony ám ! Neveztem is !
www.vizipia.eu/akcio

Elsőre a második

"... jó minőségű briar pipa. ... Magam is rendelkezem egy ugyanilyen pipával és nagyon kedvelem. Horgászat közben és a szabadban használom, mint "strapapipát". Nagyon jó ízű pipa lett belőle miután rendesen bejáródott. Én latakiás keverékeket szívok belőle."

Ezzel az üzenettel kísérte Stefan Pipástárs (akinek többek közt a zöld Raszmit is köszönhetem) eme ajándékot, immár második Szabó pipám. Tegnap estig a vitrinben pihent, mígnem idejét éreztem megkezdeni a bejáratását, avagy kiégetését épp a legutóbb tesztelt "anyaggal". Erről még megjegyzendő, hogy illata, íze ellenére (vagy épp azzal együtt, ahogy nézzük) nagyon is férfias karakterű dohány. Kezdő pipásokat nikotin-ereje kissé fejbe is kólinthat. Érdekes ez, hisz ízes, zamatos füsthöz enyhén bódító hatás társul. A "nikotinfaktorról" mint tesztparaméterről eddig nem írtam, pedig számításba kell venni.

Szóval tegnaptól az eddigi első kezdi meg néhány hetes pihenőjét a vitrinben az őt megillető helyen (hogy aztán újra szolgálatba álljon). A "második" - ez szigorúan időrendiséget, nem pedig értéket jelöl, bár az első pipa talán olyasmi, mint az első szerelem - tegnap bemutatkozott. Biztatóan, sokat ígérően.

Ugyanaz a gyártó (Kőrös Szabó), ugyanaz a dohány, ugyanaz a pipás (jómagam). Szembetűnő különbség az eltérő forma, mely a kazán kialakítását közvetlenül érinti. Képzeletbeli metszetben ovális aljú, felfelé nagyon enyhén szélesedő U betűt kapunk, mint a fotón is látható, felül vastagabb kazánfallal. Első pipám (lásd az archívumot) épp ellenkezően, alul bír vastagabb fallal. Lent belül nem szűkül, mondhatni többé-kevésbé félgömb.

Nos ilyen aprólékos leírás után a befűtést követő első lényeges észlelet: Vastagabb füstcsöve (amit később a tisztítószál könnyebb behatolása is megerősített) következtében levegősebb pipa. Lehet erőteljesebben szívni, vagy alaposabban zömíteni a tömetet, igen jól szelel. Égett is benne a zöld Raszmi, mint a parancsolat, de a tömet élete nem volt rövidebb, mint tegnap előtt az "elsőben". Ami a füst ízét illeti, alig vett le belőle valamit, hogy ez egy bejáratlan, új jószág. Igaz ugyan, hogy az utolsó öt percben már megjelentek nyers, fás ízek, de azt hiszem ez elkerülhetetlen volt. A szoba levegőjét utóbb viszont már valamivel nehezebbnek éreztem, mint korábbi pipázásaimat követően.

Sebaj, eltelik az a két, de inkább három hét és - mint Stefan írta - nagyon jó ízű pipa lesz belőle. Első tapasztalatom ebbéli reményemben megerősített.

Peter Rasmussen Green Label

Tulajdonképpen egy kitűnő elemzéssel a Magyar Pipaszövetség weblapján "Thomka" megelőzött:
http://www.pipaszovetseg.hu/portal/e107_plugins/content/content.php?content.66

Csak annyi a dolgom, hogy ezt néhány személyes észrevétellel kiegészítsem. Azt bizton állítom, hogy kiemelkedő élményt jelentett a kóstolója. Minden paraméterében kiérdemli a felső kategóriás megjelölést. Egy ilyen találkozás erősíti meg az emberben a hitet, pipázni több, mint dohányozni.
" .... A dohánycsalád zöld címkézésű tagja vanília és méz aromával bír. Nem kell megijedni tőle. A többi vaníliás dohány közül az emeli az átlag fölé, hogy itt bizony elsősorban a méz dominál és a vanília szépen megbújik a háttérben. Jól eltalált arányok jellemzik, mind a szívása közben érezhető aroma, mind a füstjében megjelenő illatok terén. ...." (Thomka)

Illata intenzív, kellemes. Valamit elárul abból, hogy különleges ízélmény vár ránk. És lőn. Még mohóbb pöfékelésre sem vált át csípős forróbb ízre, bár érdemes a "pipán át lélegző" stílusban szívni. A magam részéről a méz és vanília jelleget kiegészítő, diós süteményekre emlékeztető dió ízt is éreztem, hozzátéve, hogy most sem tagadva meg eddigi önmagam, tejet ittam hozzá. Most azonban nem állítom, hogy ez kihozott volna valami pluszt.

Ez a dohány ital nélkül is megállja a helyét. Aki viszont teheti, nem választ rosszul, ha tokaji aszút vagy édes szamorodnit kortyolgat kísérőképp. De ezzel nem árt óvatosan bánni. A kitűnő égési tulajdonságainak köszönhetően az eddigi átlagos 45-50 perc helyett 1 óra 5 percig parázslott a tömet, ez eddigi személyes rekordom ! A vége felé úgy éreztem, komoly "nikotinlöketet" kaptam.

Van még pár kellemes tulajdonsága: Nem forrósítja fel a pipát (hasonló stílusban dohányozva a Tilbury valóságos fűtőanyag) és nem hagy maga után állott füstszagot a szobában.

A linkelt elemzésben foglaltakkal lényegében egyetértek, jó választás lehet új pipák bejáratására, beszerzése azonban nem túl egyszerű. Így rászokni noha könnyen lehet, akkor érdemes, ha a folyamatos utánpótlás biztosított.

Ide kívánkozik még valami: Ha a jan. 27 -óta nap mint nap használt (első) Szabó pipám ennyire jól kihozza a zöld Raszmi erényeit, akkor - annyi pénzért - igazán szerencsés választás volt ...

VBL Pipatórium

A Pipatórium a vitrinben. Harmadik (időben első) pipám használatban ... :-)



Együtt mindhárom.


Tonyo71 Fórumtárs ajándéka. Felirata: Dr Perl 0500

FEJEDELMI AJÁNDÉK

Ha tollal írtam volna az iménti dohányelemzést, azt mondhatnám meg sem száradt rajta a tinta, mikor egy fejedelminek nevezhető ajándékcsomagot vettem át, melyben teljes pipás kelléktár foglaltatott. Hála Tonyo71 soproni Fórumtársnak a Magyar Pipatóriumból.

Tulajdonképpen az április 5-i bejegyzésem nyomán egyfajta "mentőakció" indult, ma a második csomagot vettem át. Ily bőkezű segítségre azonban álmaimban sem gondoltam ! Ez még szülinapi vagy karácsonyi ajándéknak is döfi ! :-) Amint elkészítem a fotókat (nem akarom elkapkodni) bizonyságát adom egy nem mindennapi nagylelkűségnek, melyet egy bejegyzésben nem is lehet eléggé megköszönni. Igen, a pipás táborban működik az, ami a társadalomban úgy általában már kevésbé: szolidaritás.

Szeretném hinni, hogy más helyzetemben magam is tudnék hasonlóan nagyvonalú lenni.

Köszönöm, Fórumtárs !

Caledonian Highland Cream

Mielőtt belevágnék, pár gondolat dohányelemzéseim kapcsán arról, hogy az itt leírtak egy lelkes, de végső soron "amatőr" pipás észleletei. Nem nyertem versenyt, nem pipázom egy (vagy több) évtizede, de még egy esztendeje sem, nem közlök fajta leírást, sem gyártási technológiát, nem tömjénezek cégeket. Szóval nem "katalógust" fabrikálok. Ennek azonban vitathatatlan erénye a teljes elfogulatlanságom, magyarán csakis arról írok amit a kapott mintának saját pipámban, saját stílusomban történő elfüstölésekor tapasztalok. Teljes szubjektivitás, teljes pártatlanság. Ettől még lehet hiteles, sőt !

Caledonian Highland Cream ... Néhány napja ízlelgettem, míg rászántam magam, hogy írok róla. Tulajdonságaiban összetett, csak nagy odafigyeléssel megismerhető dohány.
MEGJELENÉS: Gyakori, mondhatni megszokott szemcsés - levéldarabos. Színre, összetételre heterogén (fotók fent). Tapintásra száraz, mint kiderült (legalábbis a kapott minta) nem csak tapintásra. ILLAT: Intenzív, kellemes dohányillat. Kissé szúrósnak hat elsőre, mely szépen kisímul és csábít, hogy tovább illatoljuk. Jellegzetes illata van, ami azt jelenti, nem írom, hogy olyan mint ... hanem önmagát adja. :-) ÍZ: Ezt kiismerendő, nem írtam az első tömet elégetése után rögtön. Annyi bizonyos, hogy nevében a "Cream" (krém) jogos, azonban, hogy ezt a krémességet tapasztaljuk, nagy odafigyeléssel optimálisra kell egyensúlyoznunk az égés fokát. Na most tudálékosan fogalmaztam, mondhatja a Kedves Olvasó. Pedig ha mohón pöfékelek vele, igen erős, az ízlelőbimbókba belekapó dohány érzetét adja. Ha pedig túl "gyengéden" szívom, nem kapom igazán a karakterét megtestesítő ízt. Ez az íz főképp a tömet életének középtáján kibontakozó kifejezett kávés, cappuccinóra emlékeztetően zamatos. Ezzel együtt sem nevezném "lágy" dohánynak. ÉGÉSI TULAJDONSÁGA: Hajlamos volt nálam kissé heves égésre, pedig ügyelek arra, hogy lehetőleg egyforma tömörségűre alakítsam a tömetet. Nem egy utángyújtogatós dohány, ég rendesen ha nem is szívunk a szárba minden szempillantásnyi időben. Ha nem figyeltem eléggé, bizony felforrósodott a pipa. ITAL TIPP: Ebben könnyű dolgom van: Kávé, tej, tejeskávé, cappuccino, amelyik tetszik. Alkoholos műfajban most tuti biztos megérzésem nincs, tessék próbálgatni. Talán kávélikőr ? Fentiek alapján az tűnik logikusnak. :-) AJÁNLAT: Ez sem kifejezetten kezdőknek vagy hölgyeknek való. Van ereje rendesen, zamata pedig csak kellő pipás gyakorlattal bontakoztatható ki igazán. Azoknak ajánlom, akik szeretik az összetett, titkokat rejtegető, nem könnyen kiismerhető dohányokat.

Modern "pipatartó állvány"

Na jó, nem annak árulták, csak megmozdult a fantáziám.

Rövidesen Caledonian Highland Cream tesztismertető (ha úgy tetszik "mustra") következik ...

AZ ÉV LÁTVÁNYA

Említettem már a rendszeres délutáni, kora estébe nyúló 5+ (több mint 5 km) dunaparti, ligeti sétáim, melyet mostanában futással kombinálok. Amikor tehettem, napi rendszerességgel jártam úszni, ennek februárban (remélhetőleg ideiglenesen) vége szakadt. De hogy egy napot sport nélkül töltsek, az elképzelhetetlen. Szóval az egészséges életmód és a dohányzás lehet, hogy összeegyeztethetetlen, de a sportszerű életmód és a pipázás semmiképp sem ! :-))

Hazafelé tartok kb. fél hét tájban a fedett uszoda környékén a váci Duna parton, mikor a parti kövezés mentén váratlan látványban volt részem: Három fiatal nő vízipipázott ! A vízipipa kitűnő állapotú kartondoboza is ott feküdt mellettük a kövön, gyanítom új jószág lehetett. Kicsit közelebb húzódva haladtam el, de nem akartam őket feltűnően bámulni. Ilyenkor persze észre veszik, ha valaki felfigyel rájuk. Velem ellentétben igen vidám hangulatban voltak. Ifjúkor + vízipipa, mi kell még ? :-) Mintha távozóban hallottam volna, hogy rám célozva utánam szólnak : Kérsz te is ? ... Na ja, rám néztek és tudták, hogy az ismert és híres blogger halad el. :-))

Vagy csak az írói fantáziám hallatta. De a szememnek hiszek.

A vízipipát valahogy kissé bonyolult eszköznek tartom az én "egyszerű" pipámhoz képest. El tudom képzelni, ha kóstolnám a füstjét, kellemesebbnek, lágyabbnak, hűvösebbnek érezném, mint az általam szokottat. Az elve miatt inkább önálló "negyedik dohányzási nemnek" tűnik számomra, mint szorosan vett pipázásnak.

Világéletemben nehezen közeledő típus voltam. Nem tudom, mit szóltak volna a hölgyek erre: Helló lányok ! Megnézhetem közelebbről a vízipipátokat ? ...

"Filterkatasztrófa"

Okára nem tudtam rájönni. A Passatore tajtékmorzsalékos, az alább leírt teszt kapcsán most először próbált filter igencsak váratlan meglepetést okozott azzal, hogy a tömet elszívását követően a (már úgy-ahogy lehűlt) pipa szétszedésekor nem volt hajlandó elválni a fekete műanyag pipaszártól. Ez a régebbi pipámmal történt, melyet 1. számúnak fogok jelölni, ez beszerzési időrendiségre utal. Az is feltűnt, hogy jobban szorul már behelyezéskor, mint az eddig általánosan használt Dr. Perl Junior aktívszenes. Pedig geometriára pontosan egyeznek, hiszen szabványos a méretezésük.

A rángatásom következménye az lett, hogy a papír palást felszakadt és morzsalékdarabok hulltak ki. Csipesszel kiszedtem a nedves papírfoszlányokat, de a beszorult korong csak nem adta meg magát. Míg végül "átellenes oldalról" benyomott fémdróttal hosszas próbálkozás eredményeképp sikerült kilökni.

Elképzelhető, hogy a pipa szétszedéséig a teljes lehűléskez még jobb lett volna várni valamelyest. Mindenesetre egy másik darabot belepróbáltam Stafantól kapott pipába, ott szorulásmentes, tökéletes volt a beillszkedése. Nem vizsgáltam tüzetesen, de elképzelhető, hogy a két pipaszár belső kialakítása mutat némi eltérést.

Gawith & Hoggarth Rum Flake

Ezzel kezdtem. Mindenekelőtt azonban a tesztekről: Valamennyire a régebbi, bejáratott pipámmal kerül sor. Már eldöntöttem, hogy Stefantól kapott új pipám Peter Rasmussen-nel fogom bejáratni, erre majd visszatérek. Filter minden esetben Passatore tajtékmorzsalékos, állítólag jobban átengedi az ízeket, mint az aktívszenes. A "milyen ital illik hozzá" csak találgatás szintjén jelenik meg, tekintve, hogy semmilyen alkoholosat nem áll módomban mostanában fogyasztani. (Sem pipázáshoz, sem máshoz.) Hideg tejet szoktam, bár nem állítom, hogy valamennyi dohányféleséghez ideális lenne. Majd jelzem, amikor nagyon nem az. :-) Aromásokhoz eddig bevált. Nyomtatott nagybetűvel írom a tulajdonságneveket, hogy ne follyon egy nagy masszába az irományom.

Vágjunk bele: Gawith & Hoggarth Rum Flake. MEGJELENÉS (minden esetben lesz fotó): Hosszú szálas, mikor kicsomagoltam, a szálak egybe tapadtak. Sötétbarna, némi közép barna beütéssel. Tapintásra normális, előzetes szárításért nem kiállt. Kazánba töltés előtt kézzel "felaprítottam". ILLAT: Nagyon visszafogott, diszkrét, "bársonyos". Szerintem ha bekötött szemű laikussal illatoltatnám, nem állítaná biztosan, hogy dohányt szagol. ÍZ: A legfontosabb tulajdonság ! Nos előrebocsátom, ennek a dohánynak a zamata igazán akkor érvényesül, ha nem pöfékelünk, mint a gőzmozdony (amire sajnos én mohóságomnál fogva hajlamos vagyok), hanem nyugodtan, gyengéden szívjuk, szétterítve a füstöt a szánkban. Elsőre étcsokoládé és dió zamatjegyek jelentkeznek, majd a nagyon magas kakaótartalommal bíró csokoládékra emlékeztető markáns, de nem bántó ízérzet marad, mely rövidesen tompul. Közepesnél valamivel erősebb dohánynak érzem. Bizony alaposan "belekap" az ízlelőbimbókba ! ÉGÉSI TULAJDONSÁGA: Kifejezetten jó. Eddig 40-45 percig szívtam a korábban ismertetett dohányokat, ez eltartott 50-55 percig is. Továbbá nem egy "újragyújtogatást" igénylő anyag. Ha jó ritmusban szívjuk, nem kell újragyújtani. Valamint, nem forrósodik a pipa annyira, mint Tilbury -val tapasztaltam. ITAL TIPP: A hideg tej inkább lágyította a füst zamatát, de szerencsére nem ütközött vele. Én azonban azt mondom: Aki teheti érett, tanninban gazdag Cabernet Sauvignon, avagy Merlot borral próbálkozzon. Dreher Bak is passzol hozzá "látatlanban" összerakva az ízeket. AJÁNLAT: Kezdő dohányosnak semmiképp. Elmélyült, töprengős órában, mondhatni meditációs hangulathoz. Jó egy órát szánni kell rá. Meghálálja.

Tessék nyugodtan kommentezni, most és a jövőben is. Lehet, kihagytam valamit, netán egyet nem értés esete forog fenn.

Ja volt még valami, nevezetesen filterkatasztrófa !! De az külön bejegyzést kíván.

Nagyvonalú ajándék

Meghozta a posta egy kedves nagykőrösi Olvasóm által feladott ajándékcsomagot, melyben immár második, szintén Szabó pipám is megbújt (lásd a fotókon). Vár rám egy újabb bejáratás, de mivel remélhetőleg "ügyesedtem" január óta pipázás témában, biztos simább ügy lesz, mint az első volt. A jószág mind alakra, mind felületi mintázatra kifejezetten szép, kézhez álló darab. Igaz, "nem ül meg a fenekén", de ennek nincs jelentősége, mivel én dohányzás közben mindvégig kézben tartom a pipát.

Érkezett más is. Négyféle dohány különböző mennyiségekben teszt céljára: Peter Rasmussen Green Label, Caledonian Highland Cream, Gawith & Hoggarth Rum Flake és (ha jól olvasom) Schürch Lapis, ez utóbbi enyhén latakiás keverék. Természetesen mind a négy "tűzpróbájáról" írni fogok, igyekszem előtte lefotózni, anyagszerűségükben szemléltetni azokat. Itthon kereskedelmi forgalomban én legalábbis egyiket sem láttam, sőt van, amelynek a neve is új számomra.

Továbbá még néhány filter lapult a dobozban. Az általam eddig használt Dr. Perl Junior aktívszenes mellett Passatore Natur Meerschaum tajtékmorzsalékos is. Summa summárum, újdonság akad elég, a blog újra virulni fog !

Ezúton is hálás köszönetem fejezem ki az Ajándékozónak !