Van aki forrón szereti

Én ugyan nem vagyok abszolút kezdő (2009 jan. 26 -), de problémám nekem is van: Nagyon szép, kellemes ízeket érzek, de érdekes módon akkor, amikor már forrósodik a pipám. Igaz, hogy ez árt egy briar pipának ? Miért ? Én nem vettem észre.

Ezt írtam a Magyar Pipatórium fórum egy topicjába, amire inkább humoros, mint aggasztó válaszokat kaptam. A pipázással kapcsolatban idők folyamán számos megalapozott és kevésbé alátámasztott "szabályrendszer" született (némely pontjára még visszatérek) ezek egyike a "ne forrósodjon fel a pipánk" tétel.

Tulajdonképpen egy üzemelő fa-kazánt tartok a markomban, annyira azért nem forró, hogy elejtsem, de több, mint langymeleg. Ekkor jönnek az igazán kellemes aromák anélkül, hogy a füst is forró lenne és folytonos az égés. Viszonylag folytonos. Immár négy hónap elteltével sem szívtam még tömetet soha, melyet ne kellett volna némi hamuréteg lekotrása után újragyújtani.

Ha azonban csak "középmeleg" a pipa, túl azon, hogy éppen csak füstölög (ami önmagában nem baj, hisz nem feltétlen kell gőzmozdonyt szimulálnunk), a dohány nem nyújtja teljes szépségében, amire képes. Igaz akkor sem, ha a mohón pöfékelünk. A szívás erősségét és gyakoriságát szerintem érdemes úgy "beállítani", hogy a lehető legkellemesebb ízű legyen a füst.

Forró pipa, langyos füst,
A nikotin ami üt,
Hideg ital kell ide,
Hozzad babám izibe !
(Saját kútfőből ... :-)) )

Isten is egymásnak teremtette ...

Captain Black ... egy kiváló dohány, ezt "kóstolgatom" mostanság. Szokásom szerint illene erről is a korábbiak részletező stílusában írni, de most csak egy momentum:

Tegnap - mint országszerte - Vácon is izzott a levegő. El lehet képzelni, mit jelentett ebben a hőségben kerítés faelemek felújító újrafestése. Persze tudatosan lett a csütörtöki és pénteki nap kiválasztva a gyors száradás érdekében. Az embernek bloggolás helyett nagyobb kedve van az esti órákban sört szopogatni ... Na és természetesen pipázni.

Nem túl régen jelent meg minálunk a Gösser Bock nevű, olcsónak épp nem mondható barnasör. Számomra mindenesetre újdonság és nem tudtam ellenállni a csábításnak, lepergettem érte a 270 forintot. Lényegében a Dreher Bak "édestestvéréről" van szó, bár a két termék mutat árnyalatnyi, de azért felfedezhető különbséget.

Captain Black és Gösser Bock találkozása: maga a tökéletes ízharmónia ! A füst ízében korábban is felfedeztem mézédes, karamellás ízjegyeket. Persze nem harsogóan, de azért optimális erejű pöfékeléskor felfedezhetőek. A sör pedig mint egy magas minőségű barnától el is várható, karakteresen adta a pörkölt maláta és karamell ízeket. Édes, de csak annyira, amint ez elvárható. Csak annyira, mint a Captain Black füstje.

Gut, besser, Gösser, Bock+Captain Black !
:-)

Rajtunk (is) áll, hogyan

Minden napunk egyszer véget ér,
Minden tömet egyszer véget ég.

Ez nem idézet, saját kútfőből van. Végig ég, mondhatná bárki, de itt a tömet életének utolsó 5 percére utalok.

Még egy nem luxuspipából szívott középkategóriás dohány is égésének bizonyos szakaszában ad oly ízélményt, mely nyomán mi pipások azt mondjuk, na ezért is érdemes pipázni. Meg persze sok minden másért is, de én, aki próbáltam már cigit, szivart egyaránt, állítom a pipafüst zamatához hasonlítható ízélményt egyik sem adott. Ez a "bizonyos szakasz" hozzávetőlegesen a pipázás időbeni második harmadától tart egészen addig, amíg nem érezzük, hogy szegény tömet már nagyon a végét járja.

Míg azonban ciginél, szivarnál a dohányzás teljes fázisában kiegyenlített jellegű füstre számíthat a dohányos, ezzel szemben a pipázás végének mondjuk 5 (de ez nem definiálható egész pontosan) percében vizsgázik a pipa, a dohány és maga a pipázó egyén.
Utóbbi - adott esetben jómagam - vagy megtanult pipázni, vagy nem. Én azt hiszem "elkaptam a fonalat", szép egyenletes pöfékeléssel már egy és egynegyed óráig is elpipázgatok, bár utángyújtás nélkül eddig nem sikerül (ez nem biztos, hogy önmagában baj lenne).

Májusban Tonyo71 Pipástárstól kapott, már méltatott keveréket szívtam, épp ma este fog elhamvadni az utolsó pár csipetnyi. A pipa pedig a változatosság kedvéért Stefan jóvoltából a birtokomba került Szabó pipa. Ha ügyelek az optimális égés fenntartására, nem csupán egyéni időrekordjaimat javítgatom, de igen szép ízeket is élvezek !

Nos ami különösen örvendetes, hogy az alig több, mint két hétig "dolgoztatott" eme Szabó pipám olyannyira érettnek, bejáratottnak mondható, hogy a dohányzás utolsó szakaszában sem tapasztalhatók mellékízek, mindössze nehezebben csiholható füst a kazánból, ahogy gyűlik a hamu. Karakteresebb, erősebb a füst, de cseppet sem terhelt nem kívánt ízekkel. Én amúgy tartom magam ahhoz, ami a pipa érdekében szabálynak tekinthető, hogy a tömetet végig kell szívni. Amíg csak egy halovány füstfoszlány mutatkozik is.

A pipa, a dohány és jómagam jelesre vizsgáztunk. :-)

Négy mondás

A pipa bölcsességet húz ki a filozófus ajkai közül és befogja a száját a bolondnak.

A cigarettázó ember rohan, a szivaros sétálgat, a pipás ember viszont ül és gondolkodik.

A magyar ember beteg, ha már a pipafüst sem ízlik.

Dohányozni emberi dolog, pipázni* isteni.

(* Más változat szerint szivarozni … HIT kérdése.)

Szobai csendélet

Arról a latakiás keverékről még majd szót ejtek. Egyelőre várja sorsa beteljesedését ... :-)

A zöld Raszmi elfogyott. :-(

Mostanában Tonyo71 Fórum- és Pipástárs mesteri keverékét tüzelem el Stefántól kapott Szabó pipában (a képen). Élmény !

Egyszer egy az egy

Tartom magam ahhoz, hogy napi egy tömetet szívok. Akkor is ha ünnep van, akkor is, ha nincs. Akkor is, ha bánat ér, akkor is, ha öröm. De ahhoz az egyhez ragaszkodom.

Három szempont vezérel ebben:
- Egészségügyi. Szent meggyőződésem, hogy valamennyi dohányzási nem közül a pipázás a legkevésbé ártalmas, ebből azonban nem következik, hogy kifejezetten egészséges lenne. De még ha lenne is, a mértéktartás mindenben követendő aranyszabály.
- Pénzügyi. Ehhez azt hiszem felesleges további megállapítás.
- Lélektani. Ezt viszont ki kell fejtenem. Nos minden kellemes, örömteli tevékenységünk értékét növeli, ha maximum napi egy alkalommal kerül rá sor. A pipázás ráadásul tipikusan "pihenős", meditálós, vagy jó társaságban jóleső tevékenység. Egy napnak csak egy "fénypontja" lehet (bár ez a "pont" eltarthat egy óráig is, netán tovább ...). Nálam a kazánfűtés este fél kilenc - kilenc közt indul, a pipázás zárja a napot, a tisztogatás után már a nyugovóra térésem következik. A megszokás nagy úr.

Mellesleg jegyzem meg, mivel füstölgés közben és után már áramtalan a számítógépem, minden itt leírt történés (pl. dohányelemzés) ténylegesen az előző napra datálódik.

Nem is annyira örvendetes ... ?

Május 3 -i bejegyzésem kommentjeiben figyelmeztetnek arra Kedves Olvasók, hogy nem egészen az az ábra vízipipa témában, mint én - aki soha életében nem vízipipázott - feltételeztem. Kalmart Pipástárs ezt ki is fejtette, tessék elolvasni, valószínűleg igaza van.

Bocsika, ebben tévedtem. Bár ha arra az ugyancsak dunaparti látványra gondolok, amint fiatalok meghúzzák a fél literes vodkás üveget és annyi az eldobált cigarettacsikk, mint égen a csillag ... Minden relatív.

Egy nagy szivaros bölcsességei

Winston Churchill -t természetesen nem azért tiszteljük, mert a 20. sz. világtörténelmének kiemelkedő szivarosa volt ... :-) De ha már ez egy dohányos blog, gondolom ez a megfogalmazás nem számít tiszteletlenségnek. Híressé vált mondásai közül íme a hat kedvencem:

Az optimista minden vészhelyzetben lehetőséget lát - a pesszimista veszélyt lát minden lehetőségben.

Az ember időnként belebotlik az igazságba, de legtöbbször feltápászkodik és továbbmegy.

A siker az, amikor egyik hibát a másik után követjük el, töretlen lelkesedéssel.

Vannak ellenségeid? Jó. Ez azt jelenti, hogy valamikor, valamit felépítettél már az életedben.

Építeni valamit esetleg évek fáradtságos munkájába kerül. Elpusztítani egyetlen ostoba pillanat is képes.

Az államférfi a következő nemzedékre gondol, a politikus csak a következő választásokra.

Ezen az utolsón azt hiszem, nekünk magyaroknak is érdemes el-elgondolkodni, mostanában különösen. És akkor még nagyon finom voltam.

Mit rejt az üveg ? :-)

Na mit ? Mi mást, mint dohányt ... Ápr. 23 -i bejegyzésemben fotón mutatott Dr Perl 0500 pipa és a tartó mellé Tonyó71 Fórum- és Pipástárs "ellátmányt" is ajándékozott. Captain Black -hoz sem túl könnyű jutni hazánkban, az üveg tartalmához pedig - kereskedelmi forgalomban - egyáltalán nem lehet. Az ugyanis a nagylelkű ajándékozó által egyedileg összeállított keverék, nekem pedig igazi kuriózum.

Idézem a kísérő levél idevágó részét, ha már a Pipástárs nem írta, hogy titkos a recept:

"Az üvegben vegyes dohány van amit én magam kevertem ,mindig szoktam 4-5 csomag dohány össze keverni és igazából ezt szoktam szívni a mindennapokban illetve napközben mikor jövök megyek. A Captain pedig egy nagyon finom keverék (legalábbis nekem) igaz az Amerikai elfogyott de az Európai változat sem rossz.

Az üveges dohány összetétele:

90g Borkum champ

15g Zöld raszmi

5g Peterson irs oak

10g kék asthon

5g Mac baren navy flak

12g black luxori

Hát így áll össze,a keveréket egy hónapig lezárom összeérni és utána jöhet a tűz.Jó tanács az üveges keveréket tömés elött egy kicsit szellőztesd ill szikkaszd meg."

Kipróbáltatott és jól eltaláltnak találtatott. Kiegyenlített keverék, viszonylag könnyed. Igen jól ég, talán kissé hevesen is. (Legalábbis ha az átlagosnál mohóbban pöfékelek.) "Lassú üzemmódra" optimalizált, különben forrósodik a pipa. Nekem sikerült jól befűteni vele. :-) A tömet elhamvasztásához így is kell egy óra, tehát ez sem a sietősek keveréke. A füst íze bennem egykori szivaros korszakom idézte. Igen sokféle ital passzolna hozzá.
Egy fontos észrevételem: Az első olyan dohány(keverék) melyet nem kellett utángyújtanom. Az egyenletes égés nem igényelte az egyre vastagodó hamuréteg egy idő utáni eltávolítását, amit más fajtáknál a szurkáló kanalával néha megejtek.

Nincsenenk adataim arról, mennyire elterjedt egyéni, személyre szabott dohánykeverék összeállítás, de feltételezem nem Tonyó71 Pipástárs az egyetlen aki próbálkozott ilyesmivel. Bár úgy tudom, a forgalmazott pipadohányok túlnyomóan nem egyetlen komponensből állnak, tehát szigorúan véve általában - a borok világából vett szakszóval élve - cuvée amit szívunk.

Örvendetes jelenség

(A fotó a www.vizipipa.eu/pipatali weblapon jelent meg.)

Amikor először megpillantottam a váci Duna-parton vízipipázó fiatalokat, azt gondoltam valami ritka egyedi jelenség tanúja vagyok. Majd láttam arrafelé tinikkel ismét, a weben pedig megbizonyosodhattam róla, hogy az ifjak körében hódít a vízipipa.

Miért örvendetes ? Mert a cigarettával szemben jelent alternatívát, már ha jelent. Nem merném letenni a nagy esküt, hogy a vízipipázó tinik soha semmilyen körülmények közepette nem gyújtanak cigire. Ugyanakkor abban biztos vagyok, hogy a vízipipa a létező legkevésbé káros, mondhatni leginkább egészséges dohányzási nem. A cigaretta silány valami és amellett erősen egészségromboló. Én mindörökre kitöröltem az életemből, ráadásul a legcsekélyebb megerőltetés nélkül. :-)

Hallom az ellenvetéseket. Részben jogosakat is. Na ez se a szegény ifjak műfaja. Valóban nem. De kérdem én: Mi minden baromságra dobnak ki fiatalok és idősek jelentős pénzeket ? Na és a cigit talán ingyen osztják ? Az viszont ténykérdés, hogy szegénynek lenni bármely életkorban végzetes ma Magyarországon és bárhol a világon.

Magam munkanélküli vagyok. Nem vehetek vízipipát és sok minden mást sem. Lehet viszont nyerni ! Bizony ám ! Neveztem is !
www.vizipia.eu/akcio