Okára nem tudtam rájönni. A Passatore tajtékmorzsalékos, az alább leírt teszt kapcsán most először próbált filter igencsak váratlan meglepetést okozott azzal, hogy a tömet elszívását követően a (már úgy-ahogy lehűlt) pipa szétszedésekor nem volt hajlandó elválni a fekete műanyag pipaszártól. Ez a régebbi pipámmal történt, melyet 1. számúnak fogok jelölni, ez beszerzési időrendiségre utal. Az is feltűnt, hogy jobban szorul már behelyezéskor, mint az eddig általánosan használt Dr. Perl Junior aktívszenes. Pedig geometriára pontosan egyeznek, hiszen szabványos a méretezésük.
A rángatásom következménye az lett, hogy a papír palást felszakadt és morzsalékdarabok hulltak ki. Csipesszel kiszedtem a nedves papírfoszlányokat, de a beszorult korong csak nem adta meg magát. Míg végül "átellenes oldalról" benyomott fémdróttal hosszas próbálkozás eredményeképp sikerült kilökni.
Elképzelhető, hogy a pipa szétszedéséig a teljes lehűléskez még jobb lett volna várni valamelyest. Mindenesetre egy másik darabot belepróbáltam Stafantól kapott pipába, ott szorulásmentes, tökéletes volt a beillszkedése. Nem vizsgáltam tüzetesen, de elképzelhető, hogy a két pipaszár belső kialakítása mutat némi eltérést.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Sokkal egyszerűbb rögtön kivenni, mivel akkor még nem szívja a papír annyira meg magát. Ez a titka :)
VálaszTörlés